Megtaláljuk az egyenlet metszéspontját az y tengellyel

Szerző: Roger Morrison
A Teremtés Dátuma: 4 Szeptember 2021
Frissítés Dátuma: 1 Július 2024
Anonim
Megtaláljuk az egyenlet metszéspontját az y tengellyel - Tanácsok
Megtaláljuk az egyenlet metszéspontját az y tengellyel - Tanácsok

Tartalom

Az egyenlet y metszete az a pont, ahol az egyenlet grafikonja metszi az y tengelyt. Ennek a kereszteződésnek többféle módja van, a feladat elején megadott információktól függően.

Lépni

1/3 módszer: Határozza meg az y tengellyel való metszést a lejtő segítségével

  1. Írja le a lejtőt. Az "y felett x" meredeksége egyetlen szám, amely egy vonal meredekségét jelzi. Ez a fajta probléma azt is megadja (x, y)egy pont koordinátája a grafikonon. Ha nincs mindkét részlet, folytassa az alábbi módszerekkel.
    • 1. példa: Lejtéssel egyenes vonal 2 végigmegy a lényegen (-3,4). Keresse meg ennek a vonalnak a kereszteződését az alábbi lépésekkel.
  2. Ismerje meg a lineáris egyenlet szokásos formáját. Bármely egyenes felírható y = mx + b. Ha az egyenlet ebben a formában van, akkor m a lejtő és az állandó b az y tengellyel való metszéspont.
  3. Helyettesítse a meredekséget ebben az egyenletben. Írja le a lineáris egyenletet, de ne m használod a vonal meredekségét.
    • 1. példa (folytatás):y = mx + b
      m = lejtő = 2
      y = 2x + b
  4. Cserélje le x és y pontokat a pont koordinátáira. Ha van egy pont koordinátája a vonalon, akkor megteheti x és ykoordinátái a x és y a lineáris egyenletedben. Tegye ezt a feladat összehasonlítása céljából.
    • 1. példa (folytatás): A (3,4) pont ezen a vonalon található. Ezen a ponton, x = 3 és y = 4.
      Helyettesítse ezeket az értékeket a y = 2x + b:
      4 = 2(3) + b
  5. Oldja meg b. Ne felejtsd el, b a vonal y metszéspontja. Most b az egyetlen változó az egyenletben van, rendezze át az egyenletet, hogy megoldja ezt a változót, és megtalálja a választ.
    • 1. példa (folytatás):4 = 2 (3) + b
      4 = 6 + b
      4 - 6 = b
      -2 = b

      Ennek a vonalnak az y tengellyel való metszéspontja -2.
  6. Rögzítse ezt koordinátaként. Az y tengellyel való metszéspont az a pont, ahol a vonal metszi az y tengelyt. Mivel az y tengely áthalad az x = 0 ponton, az y tengellyel való metszés x koordinátája mindig 0.
    • 1. példa (folytatás): Az y tengellyel való metszéspont y = -2, tehát a koordináta pont az (0, -2).

2. módszer a 3-ból: Két pont használata

  1. Írja le mindkét pont koordinátáit. Ez a módszer olyan problémákkal foglalkozik, ahol egyenesen csak két pontot adunk meg. Írja le az egyes koordinátákat az (x, y) formában.
  2. 2. példa: A pontokon egyenes vonal halad át (1, 2) és (3, -4). Keresse meg ennek a vonalnak a kereszteződését az alábbi lépésekkel.
  3. Számítsa ki az x és y értékeket. A lejtő vagy lejtés annak mértéke, hogy a vonal mennyire mozog függőleges irányban minden egyes lépésnél vízszintes irányban. Lehet, hogy ezt "y felett x" -nek (yx{ displaystyle { frac {y} {x}}}Ossza el y-t x-szel, hogy megtalálja a meredekséget. Most, hogy ismeri ezt a két értéket, felhasználhatja őket a "yx{ displaystyle { frac {y} {x}}}Vessen még egy pillantást a lineáris egyenlet standard alakjára. A képlettel leírhat egy egyenes vonalat y = mx + b, ahol m a lejtő és b az y tengellyel való metszéspont. Most megvan a lejtő m és ismerve egy pontot (x, y), ezt az egyenletet használhatjuk a számításhoz b (az y tengellyel való metszéspont).
  4. Írja be a meredekséget és a pontot az egyenletbe. Vegyük az egyenletet standard formában, és cseréljük le m az általad kiszámított lejtőn. Cserélje ki a változókat x és y a vonal egyetlen pontjának koordinátáival. Nem számít, melyik pontot használja.
    • 2. példa (folytatás): y = mx + b
      Lejtő = m = -3, tehát y = -3x + b
      Az egyenes áthalad egy (x, y) (1,2) koordinátájú ponton, vagyis 2 = -3 (1) + b.
  5. Oldja meg b. Most az egyetlen változó maradt az egyenletben b, az y tengellyel való metszéspont. Rendezze át az egyenletet úgy, hogy b látható az egyenlet egyik oldalán, és megvan a válasza. Ne feledje, hogy az y metszéspont x koordinátája mindig 0.
    • 2. példa (folytatás): 2 = -3 (1) + b
      2 = -3 + b
      5 = b
      Az y tengellyel való metszéspont (0,5).

3/3 módszer: Egyenlet használata

  1. Írja le a vonal egyenletét. Ha megvan a vonal egyenlete, akkor egy kis algebrával meghatározhatja az y tengellyel való metszést.
    • 3. példa: Mi a vonal y metszéspontja x + 4y = 16?
    • Megjegyzés: A 3. példa egyenes. Lásd e szakasz végén a másodfokú egyenlet példáját (2-es hatványra emelt változóval).
  2. Helyettesítse az x-et 0-val. Az y tengely egy függőleges vonal, amely x = 0-ig terjed. Ez azt jelenti, hogy az y tengely minden pontjának 0 koordinátája 0, ideértve az egyenes metszéspontját az y tengellyel. Írja be az 0 értéket x-be az egyenletbe.
    • 3. példa (folytatás): x + 4y = 16
      x = 0
      0 + 4y = 16
      4y = 16
  3. Oldd meg y-t. A válasz az egyenes és az y tengely metszéspontja.
    • 3. példa (folytatás): 4y = 16
      4y4=164{ displaystyle { frac {4y} {4}} = { frac {16} {4}}}Erősítse meg ezt egy grafikon rajzolásával (opcionális). Ellenőrizze a választ a lehető legpontosabban ábrázolva az egyenletet. Az a pont, ahol a vonal áthalad az y tengelyen, az y tengely metszéspontja.
    • Keresse meg a másodfokú egyenlet y metszéspontját. A másodfokú egyenletben egy változó (x vagy y) van felemelve a második hatványra.Ugyanazon helyettesítéssel megoldhatja y-t, de mivel a másodfokú egyenlet görbe, metszheti az y tengelyt 0, 1 vagy 2 pontban. Ez azt jelenti, hogy 0, 1 vagy 2 válasz lesz a végén.
      • 4. példa: Megtalálni a metszéspontját y2=x+1{ displaystyle y ^ {2} = x + 1} az y tengellyel cserélje le az x = 0 értéket, és oldja meg a másodfokú egyenletet.
        Ebben az esetben megtehetjük y2=0+1{ displaystyle y ^ {2} = 0 + 1} oldja meg úgy, hogy mindkét oldal négyzetgyökét veszi. Ne feledje, hogy a négyzetgyök négyzetgyökével két választ ad: negatív és pozitív választ.
        y2=1{ displaystyle { sqrt {y ^ {2}}} = { sqrt {1}}}
        y = 1 vagy y = -1. Mindkettő metszi a görbe y tengelyét.

Tippek

  • Néhány országban a c vagy bármely más változó hozzá b az egyenletben y = mx + b. Jelentése azonban ugyanaz marad; ez csak egy másik módja a jegyzetelésnek.
  • Bonyolultabb egyenletekhez használhatja a kifejezéseket y izolálja az egyenlet egyik oldalán.
  • A két pont közötti lejtés kiszámításakor használhatja a x és yvonjon le koordinátákat tetszőleges sorrendben, mindaddig, amíg a pontot ugyanabban a sorrendben helyezi el y és x esetén is. Például az (1, 12) és (3, 7) közötti meredekség kétféle módon számolható:
    • Második jóváírás - első jóváírás: 71231=52=2.5{ displaystyle { frac {7-12} {3-1}} = { frac {-5} {2}} = - 2,5}
    • Első pont - második pont: 12713=52=2.5{ displaystyle { frac {12-7} {1-3}} = { frac {5} {- 2}} = - 2,5}