Tartalom

• Lépések
• 1. módszer a 8-ból: Üdvözlés non-verbálisan
• 2. módszer a 8 -ból: Üdvözlés európai nyelveken
• 3. módszer a 8 -ból: Üdvözlet ázsiai nyelveken
• 4. módszer a 8 -ból: Üdvözlet afrikai nyelveken
• 5. módszer a 8 -ból: Köszöntés közel -keleti nyelveken
• 6. módszer a 8 -ból: Üdvözlés indián nyelveken
• 7. módszer a 8 -ból: Üdvözlés más nyelveken
• 8. módszer a 8 -ból: Üdvözlet épített nyelveken
• Tippek
• Figyelmeztetések

Ha azt szeretné, hogy a bolygó minden nyelvén köszönhessen, akkor 2796 nyelvet kell megtanulnia- de ezt követően köszönhet a bolygó minden lakosának.Ezenkívül a köszönés lehetősége hasznos lesz utazáskor vagy nyaraláskor, vagy ha csak egy másik kultúra érdekli. Ebben a cikkben többféle módon összegyűjtöttük, hogyan köszönthetjük egy másik nyelv anyanyelvi beszélőjét.

Lépések

1. módszer a 8-ból: Üdvözlés non-verbálisan

1. 1 Ne feledje, hogy a legtöbb országban univerzális, a nonverbális üdvözlés kézfogás; az angol nyelvű országokban egyszerűen legyinthet. A világ egyes részein más, ritkább gesztusokat használnak, mint például meghajlás, ölelés vagy akár tapsolás. Ügyeljen arra, hogy ne sértsen meg senkit csúnya gesztusokkal ezekben az országokban.

2. módszer a 8 -ból: Üdvözlés európai nyelveken

1. 1 albán:"Tungjatjeta", kiejtett To-nyat-yeta azt jelenti: "hosszú életet kívánok", vagy kkemi (Hé). Egy rövidebb és informálisabb verzió: Tung, "tung" -nak ejtve. Főleg Albániában és Koszovóban beszél albánul, bár a Balkán más részein ezt a nyelvet is megértik.
2. 2 Osztrák német:Grüßgott (hivatalos, kiejtett grusgott) / Servus (informális, kimondott ze-aa-wuss). Az osztrák német az irodalmi német nyelv elismert dialektusa, amelyet Ausztria mellett az olaszországi Dél -Tirol tartományban is beszélnek.
3. 3 baszk:kaixo (ejtsd: kai-show), egun tovább (reggel; kimondva yegg-un unun), gau tovább (éjszaka; ejtsd gauo unun).
4. 4 Fehérorosz:Ringatózom (kiejtett wi-tayu). A fehérorosz a Fehérorosz Köztársaság hivatalos nyelve, bár Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban is beszélik.
5. 5 Breton:Degemer Mad - "Degemer Mad". A breton egy kelta nyelv, amelyet Bretagne -ban, Franciaország északnyugati régiójában beszélnek.
6. 6 bolgár:zdravei ’(„ egészséges ”), zdraveite („Jókedvet” néhány embernek), zdrasti („Hello”, informálisan), Dobro utro ("Jó reggelt kívánok"), Dobar den („Dobar den”), Dobar vecher ("Jó estét").
7. 7 Bosnyák:Hej? („Hé”), „Dobar dan” („dobar dan”), „Cao” („chao”) - hello, „Laku noc” („laku night”) - jó estét. A bosnyák Bosznia hivatalos nyelve, és ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint a horvát és a szerb. Jugoszlávia összeomlása előtt ezeket a nyelveket egynek tekintették, és "szerb-horvátnak" nevezték.
8. 8 katalán:Szia (ejtsd: o-la) jó dia (ejtsd bon-dia) jó reggelt, bona tarda (bona tarda) jó napot, bona nit (bona nit) jó éjszakát. Mondhatod egyszerűen is csontok (bonaa) kötetlen üdvözlettel.
9. 9 horvát:bok - "oldal" (informális), dobro jutro - "jó yutro" (jó reggelt), dobar dan - „dobar dan” (jó napot), dobra večer - "jó estét" (jó estét), laku noć - „lakkéjszaka” (jó éjszakát).
10. 10 cseh:dobré ráno - "jó korán" (reggel 8-9 előtt), dobrý den - „jó napot” (hivatalos), dobrý večer - "Jó estét", ahoj - „ahoy” (informális). „A cseh szláv nyelv, a csehek és a szlovákok megértik egymást, még akkor is, ha anyanyelvükön beszélnek.
11. 11 dán:hej (informális; kiejtett Szia), keresztlány - „keresztáldozat” (hivatalos), godaften - „istenverte” (este; hivatalos), Hé, hejsa, halløj - „hé”, „heisa”, „halli” (nagyon informális) A dán skandináv nyelv, amelyet Dániában és Grönland számos régiójában beszélnek.
12. 12 holland:szia - „hoi” (nagyon nem erkölcsös), Halló - „hallo” (informális), goedendag - „huendah” (hivatalos). A holland egy német nyelv, amelyet Hollandiában és Belgium északi részén beszélnek.
13. 13 Angol - amerikai:Szia - „halloween” (hivatalos), Szia - „szia” (informális), Hé - "szia" (informális) yo - "yo" (nagyon informális)
14. 14 Angol - brit:Hogyan csinálod? - „hogy vagy” (hivatalos), Jó reggelt kívánok - „jó monin” (hivatalos), Jó napot - „jó aftenun” (hivatalos), Jó estét - "jó ivnin" (hivatalos) Szia - „halloween” (kevésbé hivatalos), Hogyan? - „haudu” (informális), Watchya - „karóra” (informális), Rendben - "rendben" (informális) Szia - „hai” (informális), „Hiya” - „haya” (informális).
15. 15 észt:tere päevast "-" tere paevast "(jó napot), Tere hommikust - „tere hommikusht” (reggel), Tere Õhtust - "tere okhtust" (este) Tere / tervist - "tere / terv". Az észt finnugor nyelv, és Észtországban beszélik. Az észt a finnhez hasonló.
16. 16 finn:jó napokat - „khyva paiva” (hivatalos), moi - "az én", terve - "terve" vagy szia - „szia” (informális), moro - "moro". Finnül csak Finnország lakói és bennszülöttei beszélnek.
17. 17 Francia:üdvözlet - „salu” (informális), allo - "Szia", jó napot - "bonjour" (hivatalos, jó napot), bonsoir - "bonsua" (jó estét), jó éjszakát - "bon nui" (jó éjszakát).
18. 18 fríz:Goeie dei - „hoye dey” (hivatalos), Goeie - "hoye" (kevésbé formális, de gyakran használt). A fríz a Hollandia északi régióiban beszélt nyelv.
19. 19 ír:Dia duit - „dia gyt” („g” - torok, mint ukránul; szó szerint „Isten legyen veled”).
20. 20 grúz:გამარჯობა - gamardjoba - "" gamarjoba. Grúzia Grúzia hivatalos nyelve.
21. 21 Német - irodalmi változat:Halló - „hallo” (informális), Jó napot - "guten tag" (hivatalos), Címke - „címke” (nagyon informális)
22. 22 Német - osztrák és bajor nyelvjárások:grüß Gott - "gryus goth", szervus - „zervuss” (informális; búcsúzhat).
23. 23 Német - északi nyelvjárás:moin vagy moin moin - "moin" vagy "moin moin" is Moinsen - "moinzen".
24. 24 Német - svájci nyelvjárás:Halló - „hallo” (informális), grüezi - "gryutsi" (hivatalos), grüessech - „grúz” (hivatalos, Bern kantonban használt).
25. 25 görög:Γεια σου - „Ya-su” (egy személy informális üdvözlése), Γεια σας - Az "I-sus" (hivatalos, többes vagy udvarias forma) azt jelenti, hogy "egészség az Ön számára"
26. 26 Magyar, más néven magyar:jó napot - "yo napot" (hivatalos, "jó napot"), szervusz - "cervus" (informális), szia - „sia” (informális) vagy akár Helló - "szia".
27. 27 izlandi:góðan dag - „gofan daag” (hivatalos), szia - „szia” (informális).
28. 28 olasz:Szia - "chao" (informális, búcsút is jelent), buon giorno "Bone giorno" (hivatalos; jó reggelt), buon pomeriggio - "boun pomeriigio" (hivatalos; jó napot), jó estét - „buna sera” (hivatalos; jó estét).
29. 29 latin (klasszikus):kenőcs - "kenőcs" (ha egy személlyel beszél), salvete - "salvete" (több ember megszólítása), ave - "a-ve" (egyes, tiszteletteljes forma), avete - „avete” (többes számú tiszteletteljes forma).
30. 30 lett:labdien - "labdien", sveiki - "sertések", chau - „chao” (informális). Szó Sveika csak a nőkkel való foglalkozáskor használják, és a szó Sveiks - amikor férfiakkal foglalkozik.
31. 31 litván:laba diena - „laba diena” (hivatalos), sziasztok - "jó", sveikas - "sveikas" (informális, amikor egy férfival beszél), sveika - "disznó" (informális, ha nővel beszél), sveiki - "sveiki" (informális, többes szám).
32. 32 Luxemburgi:moïen - "én-en".
33. 33 Macedón:Épelméjű, Jó reggelt kívánok, Dobar den, Jó estét.
34. 34 máltai: Nincs konkrét üdvözlés, de gyakoriak a jó reggelt jelentő "aw gbien" vagy "bongu" variációk.
35. 35 nápolyi:cia - "ezt", cha - "cha".
36. 36 Észak -számi: "Buorre beaivi" - "buorre beaivi", "Bures" - "bures".
37. 37 norvég:szia - "Hé, Heló"), Halló - „hallo” („hello”), heisann - „heisan” („hello”), isten morgen - "morgen éve" ("jó reggelt"), istenem - "year dag" ("jó napot"), isten kveld - "a kveld éve" ("jó estét")
38. 38 fényesít:dzień dobry - „jó jen” (hivatalos), witaj - "vitai" (hello) cześć - "cheshch" (hello)
39. 39 portugál:oi - "Ó", boas - "boas", olá - "ola" vagy alô - „alo” (informális); bom dia - "bom dia" vagy bons dias - „bons diaz” (jó reggelt, jó napot); boa tarde - "boa tarde" vagy boas tardes - "boas tardes" (jó napot, délután és alkonyatig használják); boa noite - "boa zaj" vagy boas noites - „boas zaj” (jó estét vagy jó éjszakát; sötétedés után használjuk).
40. 40 román:üdvözlet - "üdvözöl", buna dimineata - "buna deminiata" (hivatalos, reggel), buna ziua - "buna zia" (hivatalos; jó napot), buna seara - "buna sera" (hivatalos; jó estét), buna - „buna” (általában egy lányra utal).
41. 41 orosz:Hé!, Szia (hivatalos).
42. 42 Skan nyelvjárás:haja - „haya” (univerzális), hallå - „halla” (informális), menj - „évek” (hivatalos), go'maren - "őrüljön meg" (reggel), menj gyakran - „menj aften” (este).
43. 43 szerb:zdravo - „egészséges”, ćao - "chao" (informális), dobro jutro - "jó yutro", dobar dan - „dobar adott”, dobro veče - "jó veche", laku noć - "lakk éjszaka", do viđenja - "a látomás előtt".
44. 44 Szlovák:dobrý deň - "Jó napot", ahoj - "ááá", čau - "cao" és dobrý - "dbory" (informális).
45. 45 szlovén:živjo - "zhviyo" (informális), zdravo - „értelmes” (informális), dobro jutro - "jó yutro", dober dan - „dober dan”, dober večer - "Jó estét".
46. 46 spanyol:Szia - "ola", alo - "alo", qué onda - „ke onda” (Dél -Amerikában; nagyon informális), qué széna - „ke hey”, (Dél -Amerikában; nagyon informális), Mizu - „ke pass” (informális), buenos días - "buenos diaz" ("jó reggelt"), buenas tardes - „buenos tardes” (délután és kora este), jó éjt - „buenas noches” (késő este, éjszaka). Az utolsó hármat informálissá tehetjük, ha egyszerűen azt mondjuk: "buenas" - "buenas". Qué Transa - „ke traansa” (Mexikó; nagyon informális). Qué tál - „ke tal” (nagyon informális).
47. 47 svéd:tja - „sha” (nagyon informális), hej - „szia” (informális), istenem - „dag éve” (hivatalos).
48. 48 török:merhaba - „merhaba” (hivatalos), selam - „selam” (informális) ”.
49. 49 ukrán:„Dobriy ranok” (hivatalos), „jó napot” (hivatalos), „dobriy vechir” (hivatalos), „vakcinázott” (informális).
50. 50 walesi:shwmae - "shu -may" (Dél -Wales), "Sut Mae" - "sit may" (Észak -Wales), vagy S'mae - "május", vagy egyszerűen Helló - "Szia".
51. 51 jiddis:sholem aleikhem - "Sholem Alekem" (szó szerint "béke legyen veled"), borokhim aboyem - "borokim aboyem" vagy bél morgn - "bél morgn" (reggel), gutn ovnt - "gutn ovnt" (este), gutn össze - "gutn tog" (nap), bélsabók - „bélsábosok” (csak sabbaton használják).

3. módszer a 8 -ból: Üdvözlet ázsiai nyelveken

1. 1 Bengália:namaskaar (Nyugat-Bengáliában, Indiában) ejtsd: na-mas-kaar.
2. 2 Bodo:Wai vagy Oi vagy Oye (informális üdvözlet valakinek, „wai” vagy „oh” vagy „oyi” kiejtéssel).
3. 3 burmai:mingalarba - "mingalarba".
4. 4 Kambodzsai (khmer):Sua s'dei "sua si dey" (informálisan), Jum arat savanyú "Jam rip saua" (formálisan) jó reggelt, Arun Sua s'dei "Arun sua si dey", jó napot, Tivea Sua s'dei "Tivea sua si dey" jó estét, Sayoan Sua s'dei "Sayoan sua si dey" jó éjt, Reatrey Sua s'dei "Retrey sua si dey" búcsú, Lea Hoy "Lia hoi" (informálisan), Jum aratás lea „Zhum rip li” (formálisan).
5. 5 kínai: Mindkét nyelvjárásban - kantoni és mandarin - a köszöntés ugyanaz 你好... Kantoni nyelven nei * ho vagy lej ho (kiejtett nem ho vagy lej hou), a mandarinban pedig nǐ hǎo („nii hau”) (ne felejtsük el a hangokat). Mandarinul is mondhatod 早上好 (zǎo shàng hǎo) "Jó reggelt" (ejtsd: jiao shan hao). Ez a kifejezés nem gyakori Tajvanon, és az emberek gyakran az informális, rövidített 早 -t (zǎo, kiejtett jiao) használják.
6. 6 Gudzsaráti:Namaste - "namastey",Namaskaar - "namaskaar",Kemcho - "kemcho".
7. 7 hindi:नमस्ते, namaste -„na-ma-stEy”.
8. 8 indonéz:glória - "glória", selamat pagi - „selamat pagi” (reggel), selamat siang - „selamat sian” (nap), selamat malam - „selamat malam” (este).
9. 9 japán: おはよう（ございます）ohayoou (gozaimasu) -„o-ha-yo (go-ze-mass)” (jó reggelt), こ ん に ち はkonnichi ha -„ko-no-chi-wa” (jó napot), こ ん ば ん はkonbanha -„kon-ban-va” (este);も し も しigen, tessék -„mo-shi mo-shi” (telefonon / hívásfogadás);ど う もdoumo - „do-mo” (informális üdvözlés és hála, de végtelen más jelentése is van, ezért csak megfelelő kontextusban használja).
10. 10 Kannada:namaskara - "namaskara".
11. 11 kazah:Salem - "salem" (hello), Kalay zhagday - „kalay zhagdai” (hogy vagy?). Egy tiszteletteljesebb megszólítás (például a vénekhez) az „assalam aleikum”, amelyre a „va alleykum esselam” választ kell adni.
12. 12 Konkani:Namaskar - "namaskar", Namaskaru - "namaskaru" ("Meghajlok előtted, hivatalos) ', Dev baro dis div - „dev baro div” (informális) Isten éltessen jó napot).
13. 13 koreai:안녕하세요ahn nyeong ha se yo - "egy nyon ha se yo" (hivatalos), 안녕ahn nyeong - „nyon” (informális; búcsúként használható) (híváskor / hívásfogadáskor: 여 보세요 yeo-bo-sae-yo -"yu-bo-sei-yo").
14. 14 Laoszi:sabaidee - "sabaidi".
15. 15 Malayalam:namaskkaram - "namaskaram".
16. 16 Maláj:Selamat datang - „selamat dan”, jelentése „üdvözlés”, vagy apa khabar - „apa kabar”, azt jelentheti, hogy „hogy vagy?” Hai - „szia” (informális).
17. 17 Marathi:namaskar - "namaskar".
18. 18 mongol:sain baina uu? - "sayen baiyan u?" (hivatalos), sain uu? - "mondd-jó?" (informális), ugluunii javít - "ogloni mend" (reggel), udriin javít - „audreyine mend” (nap), oroin mend - „Oroin Mend” (este).
19. 19 Nevarian nyelv: A "Hello" ebben az esetben így van írva ज्वजलपाés "jva-jalapa" -nak ejtik.
20. 20 nepáli:namaskar - "namaskar", namaste - "namasateq", k cha - „cha” (informális), kasto cha - "casto cha".
21. 21 pandzsábi:ült Sri Akal - „sat sri akal”.
22. 22 Radzsasztáni (más néven marwari nyelv):Khamma Ghani, Ram Ram.
23. 23 szingaléz:a`yubowan -"au-bo-wan" ("hosszú élet"), kohomada? - „kohomada” („hogy vagy?”).
24. 24 Tajvani (hokkien):Li-ho - "lee-ho"
25. 25 tamil:vanakkam - „wanakkam”.
26. 26 Telugu:namaskaram - "namaskaram", baagunnara - „baagunara” („hogy vagy?”; Hivatalos).
27. 27 Thaiföld: hello ebben az esetben sawa dee-kaha egy nőre utal, és sawa dee-krap, ha férfihoz fordul.
28. 28 Tibeti (Lhasa nyelvjárás):Tashi delek - "tashi dilekt"
29. 29 Tibeti (Amdo dialektus):Cho demo - "cho demo"
30. 30 üzbég:Assalomu alaykum - "assalomu aleikum" (hivatalos) Salom - „sertészsír” (informális)
31. 31 urdu:adaab - "adaab" vagy salam - "szalam" vagy mint salam alei kum - „as salam alay kum” (válasz a teljes üdvözlésre waa lay kum assalaam - „waa lei kum assalam”).
32. 32 vietnami:xin chào - "xing chao".
33. 33 Fülöp: Kamusta, ejtve ka-mus-ta.

4. módszer a 8 -ból: Üdvözlet afrikai nyelveken

1. 1 Afrikaans:Szia (hello) ejtik, mint ha-llo. Az afrikaansot Dél -Afrikában és Namíbiában, valamint Botswana és Zimbabwe egyes részein használják.
2. 2 Amhara:"tena yistelegn" - "tena yistelen", nagyon formális üdvözlet. Azt is mondhatja - Selam. Az amhara sémi nyelv és Etiópia hivatalos nyelve.
3. 3 Nyanja:moni bambusz! - „moni bambo” (egy férfira utal), moni mayi! - „moni mayi” (egy nőre utal), Muribwanji - A „muri-buanji” gyakran általános üdvözletként szolgál minden nem számára. A Nyanja a Malawi Köztársaság hivatalos nyelve, és beszélik Zambiában, Mozambikban és Zimbabwében is.
4. 4 Pufók:Shabe yabebabe yeshe - „shabi yabibabi yeshe”. A pufókot Szomáliában beszélik.
5. 5 Gyula (Elefántcsontpart, Burkina Faso):in-i-che -"in-and-che".
6. 6 Dzong-ke (Bhután):kuzu-zangpo - "kazu-zangpo".
7. 7 Edo (Nigéria):Kóyo - "koyo".
8. 8 Hausa:Ina kwaana? - "ina kuaana" (informális, Hogyan aludt?) Or Ina uni? - „ina yuni” (informális, Milyen a nap?); Ina kwaanan ku? - „ina kuaanan ku” (hivatalos) vagy Ina unin ku - „ina yunin ku” (hivatalos). A hausa Afrika egyik legtöbbet beszélt nyelve, mintegy 34 millió ember beszéli. A hausa Nigéria és Niger hivatalos nyelve, de lingua franca -ként használják Afrikában.
9. 9 Igbo: A "Hello" ebben az esetben úgy hangzik ndêwu, de "IN-DEE-VO" -ként ejtik. Az igbo a Nigériában élő Igbo nép nyelve.
10. 10 Lingala:mbote - "mboti". A lingala a bantu csoport nyelvei közé tartozik, és Kongóban beszélik.
11. 11 Észak -soto:dumelang - „domelang”, ha emberek csoportjára utal, és dumela - "Azt hittem", ha egy személynek. Észak -Soto a Bantu csoport nyelvei közé tartozik, és Dél -Afrikában beszélik.
12. 12 Oshikwanyama:wa uhala po, mém? - "wow hoo, mém?" (a lányra utalva; válaszolj és), wa uhala po, Tate? - "jajj, néni?" (férfire utalva; válasz és) nawa tuu? - "nahua tu?" (hivatalos; válasz és), ongaipi? - "ongaipi?" („Hogy vagy?”; Informális)? ”Ezt a nyelvet Namíbiában és Angolában beszélik.
13. 13 Oromo (Afan Oromo):Asham - "asham" (hello) akkam? - "akkam?" (hogy vagy?), nagaa - "nagaa" (béke, béke veled). Az oromo egy afro-ázsiai nyelv, amelyet Etiópiában és Észak-Kenyában beszélnek.
14. 14 Szuahéli:jambo? - "jumbo?" vagy hujambo? - „hajambo?” (Durva fordítás „hogy vagy?”), Mondhatod azt is Habari gani? - "Khabari gani?" (Mi a hír?)? "A szuahéli nyelvet Kenyában, Tanzániában, Ugandában, Ruandában, Burundiban, Mozambikban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban beszélik.
15. 15 Rif nyelv: "Azul", ami szó szerint "békét" jelent. Mondhatod "ola", ami a spanyol "Hola" szó modern formája. A rif nyelvet 8 millió ember beszél Európában és Észak -Marokkóban.
16. 16 Tigrinya:selam, szó szerinti fordításban "legyen béke veled". Mondhatod haderkum ("jó reggelt") vagy t'ena yehabeley ("egészségesnek lenni"). Ezt a nyelvet Etiópiában és Eritreában beszélik.
17. 17 Luba:moyo - "moyo". Ez a nyelv, más néven Luba-Kasai, a Bantu csoport nyelve és a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik hivatalos nyelve.
18. 18 Tsonga (DÉL-AFRIKA):minjhani - „minihani” (felnőttek fogadása), kunjhani - „kunihani” (kortársak vagy fiatalabbak üdvözlése).
19. 19 Yoruba:E kaaro - "e kaaro" (jó reggelt), E kaasan - „e kaasan” (jó napot), e kaale (jó estét) O da aaro - „oh yes aaro” (jó éjt). A joruba a nigériai-kongói csoport nyelve, amelyet a Nyugat-Afrikában élő joruba nép beszél.
20. 20 zulu:sawubona - "sawubona", egy személyre utalva, sanibonani - „sanibonani”, több emberre utalva. Sawubona - "sawubona", szó szerint "látjuk", a válasz yebo - "yebo" azt jelenti, hogy "igen". A zulu az egyik bantu nyelv, amelyet Dél -Afrikában beszélnek.

5. módszer a 8 -ból: Köszöntés közel -keleti nyelveken

1. 1 arab: köszönj arabul, mondván As-salām ’alaykum... Ez egy hivatalos köszöntés, ami azt jelenti, hogy "béke veled". Nem kevésbé gyakori, de informálisabb lehetőségek a következők: mar-ha-ban "és ahlan... Arabul beszélnek a Közel -Keleten és Afrika északi régióiban.
2. 2 örmény:barev dzez - ez egy hivatalos változat, csak a "barev" szó - kevésbé formális. Az örmény Örményország és ennek megfelelően az egész örmény diaszpóra hivatalos nyelve.
3. 3 azerbajdzsáni:salam (hello) kimondja sa-lam
4. 4 Arab - egyiptomi nyelvjárás: A hivatalos üdvözlet ebben az esetben így hangzik: A salám ’alaykum.” A köszöntés kevésbé formális módja az „ahlan”.
5. 5 héber:shalom - "shalom" ("hello", "viszlát" és "béke"), Szia - „szia” (informális), ma korae? - „ma korai” (nagyon informális, szó szerint „mi történik” vagy „mi új”).
6. 6 kurd:choni - "choni", roj bahsh - "roj bash". A kurd Törökországban és a szomszédos országokban élő kurdok 30 millió nyelve.
7. 7 perzsa:üdvözöl - "slam" vagy do-rood - "előérc" (üdvözöl -ból rövidítve as-salaam-o-alaikum a legtöbb iszlám közösségben).

6. módszer a 8 -ból: Üdvözlés indián nyelveken

1. 1 Alibama (Délkelet -indián nyelv): chíkmàa - chikmaa.
2. 2 Cayuga (Észak irokéz):sga-noh - "hu-de".
3. 3 Cree:Tansi (ejtsd: "tonsai"). A Cree a kanadai indiánok által beszélt algonquian nyelvek egyike.
4. 4 Haida (Erzsébet királyné -sziget, Kanada):Kii-te-daas a -"Kii-te-daas-a"
5. 5 Hopi:ha'u - „hogyan” - „hello”, de nem használják olyan gyakran, mint más nyelveken. Egy hagyományosabb üdvözlet Um waynuma? - „Am winemae” (itt vagy?). A hopi az egyik utó-azték nyelv, amelyet az USA északkeleti részén élő hopi nép beszél.
6. 6 Mogauksky:kwe kwe - "guay guay". Ez a nyelv az irokéz nyelvek közé tartozik, amelyeket az Észak -Amerikában élő mohawk nép beszél.
7. 7 Nahuatal:nano toka - "NANO TOKA", szia - "szia". A nahuatl egy másik utó-azték nyelv, amelyet Mexikó középső régióiban élő nahua nép beszél.
8. 8 Navajo:jaaaa - "I-at-ich" (hello vagy good)- a kiejtés az adott törzstől vagy fenntartástól függ. A navahó az athapaszk nyelvek közé tartozik, a navahók beszélnek, és nem csak - sok amerikai -mexikói határtól északra élő indián ismeri ezt a nyelvet.

7. módszer a 8 -ból: Üdvözlés más nyelveken

1. 1 A'Leamon:Tel nĩdo (Jó napot), ejtsd ki a "tel-nee-dow" szót, ami szó szerint "jó napot" jelent.
2. 2 Amerikai jelnyelv (ASL): A jelnyelven való köszönéshez kösse össze a jobb kezének ujjait, érintse meg a tippeket a homlokához a tenyerével felfelé, és távolítsa el a kezét a fejétől, mintha tisztelgne.
3. 3 Bremni:koali (ejtsd: "kouali").
4. 4 Brit jelnyelv (BLS): lengesse a fő kezét a tenyerével a beszélgetőpartner felé, és miközben a csuklójában integet, mozgassa a kezét olyan helyzetbe, amely a hüvelykujjával "kiváló" (hivatalos üdvözlet), két hüvelykujjával (informális üdvözlet, szó szerint "jó?") ')
5. 5 Kabuverdyanu:oi - "Ó", olá - "ola", Entao - "entao" vagy Jó dia - „jó nap”. A nyelv kreol portugál nyelvjárás, amelyet Zöld -foki -szigeteken beszélnek.
6. 6 Chamorro:hafa adai - „hafa adai” (hello / hogy vagy?), hafa? - "hafa?" (informális), howzzit tesó / korpa / prim / che'lu? „Hausit bro / korpa” (informális). A chamorro egy ausztronéz nyelv, amelyet nagymértékben befolyásol a spanyol. Ezt a nyelvet beszélik Guamban és az Északi -Mariana -szigetek Nemzetközösségében.
7. 7 Cook -szigetek maori:Kia orana (hello) - "kia orana". Ez a nyelv a Cook -szigetek hivatalos nyelve.
8. 8 eszperantó:saluton - "salYuton" (hivatalos), sal - „sal” (informális). Az eszperantó egy mesterséges nyelv, amelyet a 19. század végén hoztak létre, hogy a különböző nyelveket beszélők politikailag semleges módon kommunikáljanak.
9. 9 Fidzsi:Bula uro - „Bula Jura” (Hello) és Bula vinaka - „Bula vinaka” (hivatalos). Ez egy ausztronéz nyelv, amelyet a Fidzsi -szigeteken beszélnek.
10. 10 Hawaii:aloha - "aloha". A hawaii a polinéz nyelv, amelyet Hawaiin beszélnek.
11. 11 Jamaikai patois:Jaj wah gwaan - "yo wa guaan", szó szerint "mi történik". A köszönés másik módja a köszönés Igen, sah! "Patois kreol angol, amelyet erősen befolyásoltak Nyugat -Afrika nyelvei. Patois -t Jamaicán és kiterjesztve beszélik.
12. 12 Maldív (divehi):kihineth - „kikhinet” (szó szerint „hogyan” gyakori üdvözlet). A maldív nyelv a Maldív -szigetek hivatalos nyelve.
13. 13 Maori:kia ora - „kia ora” (szó szerint „áldás”, informális üdvözlet. Új-Zéland angol nyelvű lakossága is használja ezt az üdvözletet), tena koe - "tena kou", ata marie - "ata mari", morena - "moréna" (jó reggelt). Ezt a nyelvet beszélik Új -Zélandon.
14. 14 Marshall nyelv:iakwe - "Yakway". Ezt a nyelvet (más néven Ebon) a Marshall -szigeteken beszélik.
15. 15 Naokiensky:Atetgrealot - "Atetrealot" (hivatalos), atetel - „attetel” (informális).
16. 16 Niue:faka lofa lahi atu - „faka lofa lahi atu” (hivatalos), fakalofa - „faqalofa” (informális). A Niue polinéz nyelv, nagyon hasonlít a tonga nyelvhez. Beszélik Niue szigetén, a Cook -szigeteken, Új -Zélandon és Tongában.
17. 17 Palau:alii - „a-li.” „A palau a Palau Köztársaság egyik hivatalos nyelve, amely Mikronéziában található.
18. 18 Samoa:talofa - "talofa" (hivatalos), malo - „kicsi” (informális). Ez egy másik polinéz nyelv, amelyet a Szamoai -szigeteken beszélnek.
19. 19 Sulka: a köszönés ezen a nyelven a napszaktól függ. Reggel beszélni kell marot - "marout", délután - mavlemas - "mablemas", illetve este, masegin - „Maseghin”. A sulka Pápua Új -Guinea egyik nyelve, amelyet körülbelül 3 ezer ember beszél.
20. 20 Tagalog (Fülöp -szigetek): a "hello" szó legközelebbi megfelelője ezen a nyelven Kumusta po kayo? - „kumusta po kayo” (hivatalos, szó szerint „Hogy vagy, uram, asszony”). Azonban a Fülöp -szigetek lakói gyakran kommunikálnak angolul. A tagalog a Fülöp -szigetek egyik fő nyelve.
21. 21 Tahiti:ia orana - "IA Orana". Ezt a nyelvet Tahiti, Bora Bora és Moorea nyelveken beszélik. A nyelv nem gazdag, körülbelül ezer szót tartalmaz.
22. 22 Tetum (Kelet -Timor): megint minden a napszaktól függ, és a következőket kell mondanunk: bondiák - "bondia" (reggel), botarde - "botard" (nap), bonit - "Bonite" (este).
23. 23 Tonga:malo e lelei - "kis e le-lej". Tonga Tonga országának nyelve, amely Nyugat -Polinézia mintegy 170 szigetét foglalja magában.

8. módszer a 8 -ból: Üdvözlet épített nyelveken

1. 1 D'ni:shorah - "Shora" ("viszlát" vagy "béke"). Ezt a nyelvet a Myst és a Riven számítógépes játékokhoz hozták létre.
2. 2 Gibberish vagy Halandzsa:hutch-e-lul-lul-o -„hatch-e-lal-lal-o” (hello), gug-o-o-dud mum-o-szőnyeg-apáca-i-apáca-gug -„gag-o-o-dad a-faf-tat-e-rag-nan-gag” (jó reggelt; hivatalos), gug-o-o-dud a-fuf-tut-e-rug-apáca-o-o-apáca -"gag-o-o-faf-tat-e-rag-nan-o-o-nan" (jó napot; hivatalos), gug-o-o-dud e-vuv-e-nun-i-nun-gug -„gag-o-o-dad e-vav-e-nan-i-nan-gag” (jó estét; hivatalos). A Gibberish népszerű a tréfálni vágyó angolul beszélők körében.
3. 3 Hibátlanság 2:h-idiguh-el l-idiguh-o A "hello" és h-diguh-i - "Szia". Az ilyen hülyeségek, mint az előző példában, egy extra morféma szóba történő bevezetésére és ismételt ismétlődésére épülnek. A hülyeségnek több nyelvjárása is létezik.
4. 4 Klingon:nuqneH? - "nuk-nyak?" (szó szerint: "mit akarsz?")
5. 5 Na'vi:kaltxì -"kal-T-i" stressz a T-n, Oel ngati kameie -„o-el nya-ti camei-e” (hivatalos). Ezt a nyelvet kifejezetten az "Avatar" filmhez találták ki.
6. 6 Kalóz: a kalózok üdvözlik egymást a dobozon kívül, és így - arrrguh - „arrr-haa”, ahol az „r” hangot nagyon virágzik. Jaj matey - „ahoy maiti” (csapattársra utalva).
7. 7 Malacka latin:szia - "eihei" (informális), ellohay - "elohey" (hivatalos), atswhay upay? - „otvei api” („hogy vagy?”). Alapvetően ez csak a szórakozás céljaira használt hülyeségek egy másik változata.
8. 8 ENSZ:Szia (Ez egy kitalált nyelv, benne a „hello” szó hun-i-lun-lun-ow hangzású lesz.)

Tippek

• Egy egyszerű „hello” vagy „high”, kézfogás, kézlegyintés vagy csók a legtöbb országban érthető, de egyes kultúrákban sértő lehet - legyen óvatos.
• A kézfogás során a navahó indiánok nem szorítják szorosan a kezet, inkább olyan, mint a kéz enyhe érintése enyhe rázással.
• Használjon a helyzetnek megfelelő üdvözletet. Például oroszul köszöntjük az ügyfeleket hivatalos „jó reggelt”, „jó napot”, „jó estét”, de egyszerű „köszönéssel” a kollégáktól, barátoktól és rokonoktól.
• Amikor a navahó indiánokat üdvözli, ne nézzen a szemükbe - ez udvariatlanság, és durvasággal válaszolhatnak.
• Tanuld meg a helyes kiejtést. Ez segít elkerülni a kínos helyzetet és udvarias.
• A testbeszéd minden kultúrában más. Például: egy kézfogás gyakori jóvoltából számos nyugati országban, európai országban és olyan országban, mint Ausztrália, Amerika stb. de Koreában vagy Japánban szokás távolságot tartani és meghajolni, míg Ukrajnában az emberek szeretőek és gyakran ölelnek és csókolnak, amikor találkoznak. Máltán az emberek mindkét arcán csókolják egymást, ha jól ismerik egymást, és kezet fognak, ha formálisabb a helyzet. Indiában a szokásos "namastay" mellkasnál felhajtott tenyerekkel és enyhe meghajlással jár. A kézfogás többnyire gyakori a városokban élő férfiak körében, de egy férfi csak akkor fogjon kezet egy nővel, ha először nyújtotta a kezét. Indiában is, ha köszönt egy tisztelt személyt, először mélyen meg kell hajolnia, és meg kell érintenie a lábát, majd össze kell hajtania a karját a mellkasánál.
• Arabul az "assalamu alaikum wa rahmatullah" üdvözlés "assalamu alaikum wa ramatulaa". Urdu nyelven - "adaab vagy tasleem" - "adaab" vagy "taslim".

Figyelmeztetések

• Az angol nyelvű országokban csak akkor utánozhat ékezetet vagy szlenget, ha jól beszél - mert ez durván vagy beképzelten hangzik. A helytelen szóhasználat vagy a kiejtés helytelennek tűnhet.
• Ha rosszul ejt egy szót, és valaki rámutat rá, kényelmetlenül érezheti magát, ezért próbálja meg megtanulni a kiejtést! Nem baj, ha hibázol, az emberek általában jól bánnak veled, ha megpróbálod helyesen kifejezni.
• Az európai országokban a felemelt tenyér balra és jobbra lendítése „nemet” jelenthet. A búcsúzáshoz emelje fel a tenyerét, és hajlítsa össze és hajlítsa össze az ujjait - ez a gesztus Nigériában is súlyos sértés, ha a beszélgetőpartner közelében történik.
• A különböző helyek kultúrái nagyon különbözőek - és a nyelv a kultúra tükre.