Páros és páratlan függvények meghatározása

Szerző: Clyde Lopez
A Teremtés Dátuma: 21 Július 2021
Frissítés Dátuma: 1 Július 2024
Anonim
Páros és páratlan függvények meghatározása - Társadalom
Páros és páratlan függvények meghatározása - Társadalom

Tartalom

A függvények lehetnek párosak, páratlanok vagy általánosak (azaz nem párosak és nem páratlanok). A függvény típusa a szimmetria meglététől vagy hiányától függ. A függvénytípus meghatározásának legjobb módja az algebrai számítások sorozatának elvégzése. De a függvény típusa az ütemezése alapján is kideríthető. Ha megtanulja meghatározni a függvények típusát, megjósolhatja bizonyos funkciókombinációk viselkedését.

Lépések

1. módszer 2 -ből: Algebrai módszer

  1. 1 Ne feledje, mik a változók ellentétes értékei. Az algebrában a változó ellenkező értékét „-” (mínusz) előjellel írjuk. Ezenkívül ez igaz a független változó bármely megjelölésére (betűvel x{ displaystyle x} vagy bármilyen más levél). Ha az eredeti függvényben már van negatív előjel a változó előtt, akkor ellentétes értéke pozitív változó lesz. Az alábbiakban példákat mutatunk be néhány változóra és azok ellentétes jelentésére:
    • Fordított jelentése x{ displaystyle x} egy x{ displaystyle -x}.
    • Fordított jelentése q{ displaystyle q} egy q{ displaystyle -q}.
    • Ellenkező jelentése w{ displaystyle -w} egy w{ displaystyle w}.
  2. 2 Cserélje ki a magyarázó változót az ellenkező értékével. Vagyis fordítsa meg a független változó előjelét. Például:
    • f(x)=4x27{ displaystyle f (x) = 4x ^ {2} -7} alakul át f(x)=4(x)27{ displaystyle f (-x) = 4 (-x) ^ {2} -7}
    • g(x)=5x52x{ displaystyle g (x) = 5x ^ {5} -2x} alakul át g(x)=5(x)52(x){ displaystyle g (-x) = 5 (-x) ^ {5} -2 (-x)}
    • h(x)=7x2+5x+3{ displaystyle h (x) = 7x ^ {2} + 5x + 3} alakul át h(x)=7(x)2+5(x)+3{ displaystyle h (-x) = 7 (-x) ^ {2} +5 (-x) +3}.
  3. 3 Egyszerűsítse az új funkciót. Ezen a ponton nem kell konkrét numerikus értékeket helyettesítenie a független változóhoz. Csak egyszerűsítenie kell az új f (-x) függvényt, hogy összehasonlítsa az eredeti f (x) függvénnyel. Ne feledje a hatványozás alapszabályát: a negatív változó páros hatványra emelése pozitív változót eredményez, a negatív változó páratlan hatványra emelése pedig negatív változót eredményez.
    • f(x)=4(x)27{ displaystyle f (-x) = 4 (-x) ^ {2} -7}
      • f(x)=4x27{ displaystyle f (-x) = 4x ^ {2} -7}
    • g(x)=5(x)52(x){ displaystyle g (-x) = 5 (-x) ^ {5} -2 (-x)}
      • g(x)=5(x5)+2x{ displaystyle g (-x) = 5 (-x ^ {5}) + 2x}
      • g(x)=5x5+2x{ displaystyle g (-x) = - 5x ^ {5} + 2x}
    • h(x)=7(x)2+5(x)+3{ displaystyle h (-x) = 7 (-x) ^ {2} +5 (-x) +3}
      • h(x)=7x25x+3{ displaystyle h (-x) = 7x ^ {2} -5x + 3}
  4. 4 Hasonlítsa össze a két funkciót. Hasonlítsa össze az egyszerűsített új f (-x) függvényt az eredeti f (x) függvénnyel. Írja le egymás alá mindkét függvény megfelelő kifejezéseit, és hasonlítsa össze jeleiket!
    • Ha mindkét függvény megfelelő kifejezéseinek jelei egybeesnek, azaz f (x) = f (-x), akkor az eredeti függvény páros. Példa:
      • f(x)=4x27{ displaystyle f (x) = 4x ^ {2} -7} és f(x)=4x27{ displaystyle f (-x) = 4x ^ {2} -7}.
      • Itt a kifejezések jelei egybeesnek, tehát az eredeti funkció páros.
    • Ha mindkét függvény megfelelő tagjának jelei ellentétesek egymással, azaz f (x) = -f (-x), akkor az eredeti függvény páros. Példa:
      • g(x)=5x52x{ displaystyle g (x) = 5x ^ {5} -2x}, de g(x)=5x5+2x{ displaystyle g (-x) = - 5x ^ {5} + 2x}.
      • Ne feledje, hogy ha az első függvény minden egyes tagját megszorozza -1 -gyel, akkor a második függvényt kapja. Így az eredeti g (x) függvény páratlan.
    • Ha az új függvény nem felel meg a fenti példák egyikének, akkor ez egy általános függvény (azaz nem páros és nem páratlan). Például:
      • h(x)=7x2+5x+3{ displaystyle h (x) = 7x ^ {2} + 5x + 3}, de h(x)=7x25x+3{ displaystyle h (-x) = 7x ^ {2} -5x + 3}... Mindkét függvény első tagjának jelei azonosak, a második tag jelei ellentétesek. Ezért ez a funkció nem páros és nem páratlan.

2. módszer 2 -ből: Grafikus módszer

  1. 1 Ábrázoljon függvénygráfot!. Ehhez használjon grafikonpapírt vagy grafikus számológépet. Válassza ki a numerikus magyarázó változó értékek tetszőleges többszörösét x{ displaystyle x} és csatlakoztassa őket a függvényhez a függő változó értékeinek kiszámításához y{ displaystyle y}... Rajzolja fel a pontok talált koordinátáit a koordinátasíkon, majd kapcsolja össze ezeket a pontokat a függvény grafikonjának felépítéséhez.
    • Helyettesítsen pozitív függvényeket a függvénybe x{ displaystyle x} és a megfelelő negatív számértékeket. Például, tekintettel a funkcióra f(x)=2x2+1{ displaystyle f (x) = 2x ^ {2} +1}... Csatlakoztassa a következő értékeket x{ displaystyle x}:
      • f(1)=2(1)2+1=2+1=3{ displaystyle f (1) = 2 (1) ^ {2} + 1 = 2 + 1 = 3}... Van egy pont a koordinátákkal (1,3){ displaystyle (1,3)}.
      • f(2)=2(2)2+1=2(4)+1=8+1=9{ displaystyle f (2) = 2 (2) ^ {2} + 1 = 2 (4) + 1 = 8 + 1 = 9}... Van egy pont a koordinátákkal (2,9){ displaystyle (2.9)}.
      • f(1)=2(1)2+1=2+1=3{ displaystyle f (-1) = 2 (-1) ^ {2} + 1 = 2 + 1 = 3}... Van egy pont a koordinátákkal (1,3){ displaystyle (-1,3)}.
      • f(2)=2(2)2+1=2(4)+1=8+1=9{ displaystyle f (-2) = 2 (-2) ^ {2} + 1 = 2 (4) + 1 = 8 + 1 = 9}... Van egy pont a koordinátákkal (2,9){ displaystyle (-2,9)}.
  2. 2 Ellenőrizze, hogy a függvény grafikonja szimmetrikus-e az y tengely körül. A szimmetria a diagram tükröződését jelenti az ordinátatengely körül. Ha a grafikon y-tengelytől jobbra eső része (pozitív magyarázó változó) egybeesik a grafikon y-tengelytől balra eső részével (a magyarázó változó negatív értékei), akkor a grafikon szimmetrikus kb. Ha a függvény szimmetrikus az ordinátával, akkor a függvény páros.
    • A grafikon szimmetriáját egyes pontok alapján ellenőrizheti. Ha az érték y{ displaystyle y}ami megfelel az értéknek x{ displaystyle x}, megfelel az értéknek y{ displaystyle y}ami megfelel az értéknek x{ displaystyle -x}, a funkció páros.Példánkban a függvénnyel f(x)=2x2+1{ displaystyle f (x) = 2x ^ {2} +1} a következő koordinátákat kaptuk:
      • (1.3) és (-1,3)
      • (2,9) és (-2,9)
    • Vegye figyelembe, hogy ha x = 1 és x = -1, akkor a függő változó y = 3, és ha x = 2 és x = -2, akkor a függő változó y = 9. Tehát a funkció egyenletes. Valójában ahhoz, hogy megtudja a függvény pontos formáját, több mint két pontot kell figyelembe vennie, de a leírt módszer jó közelítés.
  3. 3 Ellenőrizze, hogy a függvény grafikonja szimmetrikus -e az origóval kapcsolatban. Az origó a (0,0) koordinátájú pont. Az eredet szimmetriája azt jelenti, hogy pozitív érték y{ displaystyle y} (pozitív értékkel x{ displaystyle x}) negatív értéknek felel meg y{ displaystyle y} (negatív értékkel x{ displaystyle x}), és fordítva. A páratlan függvények szimmetrikusak az eredettel kapcsolatban.
    • Ha a függvényben több pozitív és megfelelő negatív értéket helyettesítünk x{ displaystyle x}, értékek y{ displaystyle y} jelben különböznek. Például, tekintettel a funkcióra f(x)=x3+x{ displaystyle f (x) = x ^ {3} + x}... Helyezzen be több értéket is x{ displaystyle x}:
      • f(1)=13+1=1+1=2{ displaystyle f (1) = 1 ^ {3} + 1 = 1 + 1 = 2}... Van egy pont koordinátákkal (1,2).
      • f(1)=(1)3+(1)=11=2{ displaystyle f (-1) = (- 1) ^ {3} + (- 1) =- 1-1 = -2}... Kaptunk egy pontot (-1, -2) koordinátákkal.
      • f(2)=23+2=8+2=10{ displaystyle f (2) = 2 ^ {3} + 2 = 8 + 2 = 10}... Van egy pont koordinátákkal (2,10).
      • f(2)=(2)3+(2)=82=10{ displaystyle f (-2) = (- 2) ^ {3} + (- 2) =- 8-2 = -10}... Kaptunk egy pontot a koordinátákkal (-2, -10).
    • Így f (x) = -f (-x), vagyis a függvény páratlan.
  4. 4 Ellenőrizze, hogy a függvény grafikonja szimmetrikus -e. Az utolsó függvénytípus olyan függvény, amelynek grafikonja nem szimmetrikus, vagyis nincs tükrözés az ordinátatengely és az origó körül sem. Például, tekintettel a funkcióra f(x)=x2+2x+1{ displaystyle f (x) = x ^ {2} + 2x + 1}.
    • Helyezzen be több pozitív és megfelelő negatív értéket a függvénybe x{ displaystyle x}:
      • f(1)=12+2(1)+1=1+2+1=4{ displaystyle f (1) = 1 ^ {2} +2 (1) + 1 = 1 + 2 + 1 = 4}... Van egy pont koordinátákkal (1,4).
      • f(1)=(1)2+2(1)+(1)=121=2{ displaystyle f (-1) = (-1) ^ {2} +2 (-1) + (-1) = 1-2-1 = -2}... Kaptunk egy pontot (-1, -2) koordinátákkal.
      • f(2)=22+2(2)+2=4+4+2=10{ displaystyle f (2) = 2 ^ {2} +2 (2) + 2 = 4 + 4 + 2 = 10}... Van egy pont koordinátákkal (2,10).
      • f(2)=(2)2+2(2)+(2)=442=2{ displaystyle f (-2) = (-2) ^ {2} +2 (-2) + (-2) = 4-4-2 = -2}... Kaptunk egy pontot (2, -2) koordinátákkal.
    • A kapott eredmények szerint nincs szimmetria. Az értékek y{ displaystyle y} ellentétes értékekhez x{ displaystyle x} nem esnek egybe és nem ellentétesek. Így a függvény nem páros és nem páratlan.
    • Vegye figyelembe, hogy a függvény f(x)=x2+2x+1{ displaystyle f (x) = x ^ {2} + 2x + 1} így írható: f(x)=(x+1)2{ displaystyle f (x) = (x + 1) ^ {2}}... Ilyen formában írva a függvény még akkor is látszik, mert páros kitevő van jelen. Ez a példa azonban azt bizonyítja, hogy a függvény típusa nem határozható meg gyorsan, ha a független változó zárójelben van. Ebben az esetben ki kell nyitnia a zárójeleket, és elemeznie kell a kapott kitevőket.

Tippek

  • Ha a független változó kitevője páros, akkor a függvény páros; ha a kitevő páratlan, akkor a függvény páratlan.

Egy figyelmeztetés

  • Ez a cikk csak két változóval rendelkező függvényekre alkalmazható, amelyek értékei a koordináta síkon ábrázolhatók.